Koffein az anyatejben
Szoptatás által rengeteg hasznos tápanyag és csupa jó dolog jut az újszülött szervezetébe. Minden falat, ami lemegy az anyák torkán, a vérben felszívódva eljut a babához. Az első 1000 nap kiemelt fontossággal bír a szellemi és testi fejlődésre nézve. A baba két éves koráig bevitt ételeinek minősége és tápértéke egészen felnőtt korig hatással lehet az egyén általános egészségére1.
A rendszeres kávéfogyasztással a babák is rendszeresen részesülnek a koffeinből. Tudhatjuk pontosan a tejbe jutó koffein mennyiségét? És vajon hatással van a babák egészéségére vagy alvására?
Nagy kávékedvelőként jó párszor eszembe jutottak a fenti kérdések a babám születését követő hetekben (és kevésbé nyugodt éjszakák utáni reggeleken még így, kilenc hónap után is elgondolkodom rajtuk). Azonban a kávéfogyasztást illetően folyamatosan változnak az orvosok által elfogadhatónak talált mennyiségek, az interneten pedig rengeteg cikk foglalkozik a témával, melyeknél kérdéses, hogy valóban valid, alapos kutatásokat idéznek-e. Ebben a cikkben tudományos folyóiratokban publikált tanulmányokat veszek elő és választ adok néhány fontos kérdésre.
Mennyi koffein kerül az anyatejbe?
A koffein nagyon gyorsan felszívódik, bekerül az anya vérkeringésébe és eljut a tejmirigyekig. Nagyjából 15 perc alatt bekerül az anyatejbe és egy órán belül kifejti maximális hatását2.
Az anyatejben a koffein koncentrációja 80-90% körüli az anya véréhez képest. Viszont több kutatás is kimutatta, hogy az anya által elfogyasztott koffein mennyiségének kevesebb, mint 10%-a kerül az újszülött szervezetébe, ha figyelembe vesszük az elfogyasztott tej mennyiségét és a baba súlyát2,3,4.
Ez a mennyiség nem tűnik soknak, azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy a babák miként dolgozzák fel a koffeint. A szervezetük másként reagál a bevitt koffeinre, mint a felnőtteké.
Az újszülöttek szervezete nagyon lassan bontja le az anyatejjel bevitt koffeint.
A felnőttek esetében a koffein felezési ideje 4-6 óra (a felezési idő az az idő, ami alatt a szervezet a felére csökkenti a véráramba került anyag mennyiségét). Az újszülötteknél ez az idő 3-4 nap is lehet, koraszülöttek esetében még több5.
A babák metabolizmusa azonban gyorsan fejlődik, 6 hónapos koruk körül már rendelkeznek azon enzimekkel, melyek a koffein hatékonyabb lebontásához szükségesek5.
Milyen hatással van a babák alvására a koffein?
Egy 2012-es kutatásban részletesen követték több ezer anya koffein fogyasztását6. A koffeintartalmú italok erősségét olyannyira pontosan mérték, hogy a család által fogyasztott fekete teából, instant kávéból és őrölt kávéból mintát gyűjtöttek későbbi laboratóriumi elemzéshez, és még a kávé porciózásához használt kanalakat is lemérték.
A végső elemzésben 885 anya-baba páros adatai kerültek. Azt találták, hogy a babák 3 hónapos korában az anyák átlagosan napi 144 mg koffeint fogyasztottak.
Referencia érdekében a zöld tea csészénként 5-40 mg koffeint tartalmaz, egy csésze instant kávé 100 mg-ot, egy espresso pedig 50-180 mg koffeint tartalmazhat.
Egy Nespresso kapszula 55-125 mg koffein között mozog, a koffeinmentes kapszuláik pedig nagyjából 12 mg koffeint tartalmaznak.
A mennyiségek varianciája valóban nagy és pontosan csak úgy lehet meghatározni, ha ismerjük, hogy az adott kávé 100 grammonként mennyi koffeint tartalmaz. A fentieket iránymutatás céljából soroltam fel.
A kutatásban 15 napig gyűjtöttek adatokat a babák alvásáról. A családok nagyjából felénél egy ágyban aludt a baba és az anyuka. Ezt fontos dokumentálni, mivel a babák éjszakai ébredéseit az is okozhatja, hogy a szülők mozgolódása felébreszti őket. Az eredmények szerint azonban ennek nem volt hatása.
Nem találtak összefüggést az anyák koffein fogyasztásának mértéke és a babák gyakori éjszakai ébredése között6.
A babák éjszakai ébredései még akkor is függetlenek voltak az anyák által fogyasztott koffein mennyiségétől, amikor az meghaladta a napi 300 mg-ot6.
Hogyan hat a babák egészségére?
A koffeint gyakran használják a koraszülött osztályokon apnoé kezelésénél és e tekintetben kutatások is igazolták pozitív hatását7 (apnoé a légzés lelassulása vagy hirtelen, külső ingerektől független leállása). Emellett a több, mint 2000 koraszülöttet vizsgáló kutatás szerint a koffein használata csökkentette a cerebrális parézis és kognitív lemaradás előfordulásának valószínűségét.
A koraszülött osztályokon adott koffein mennyisége akár tízszer is több, mint amit egy időre született újszülött anyatejjel bevisz a szervezetébe. Ezen eredmények valamelyest megnyugtatónak számítanak, ez azt jelenti, hogy:
1-2 csésze kávé nem okoz egészségügyi kockázatot és még attól sem kell félnünk, hogy a babánk alvását felborítja.
Persze lehetnek olyan babák, akik az átlagtól eltérnek és sokkal lassabban bontják le a koffeint vagy a bevitt koffein mennyisége erősebben hat rájuk, mint más babákra.
Útravaló
A koffein alapvetően nem káros a babákra nézve. Fél éves korig azonban csak kevés (maximum 1-2) kávé fogyasztása ajánlott, mivel a koffein sokáig megmarad a babák szervezetében.
Minden babára máshogyan hathat, ezért érdemes megfigyelni őket. Ha a babánk nyűgös, fáradt, de nehezen alszik vagy sokszor megébred, miután az anya kávét fogyasztott, az azt jelenti, hogy érzékenyebb a szervezete. A koffeinre érzékenyebb babák esetében érdemes kiiktatni vagy nagyon lecsökkenteni az anya által fogyasztott napi kávé mennyiségét.
Hivatkozások:
- McCreedy, A., Bird, S., Brown, L. J., Shaw-Stewart, J., & Chen, Y. F. (2018). Effects of maternal caffeine consumption on the breastfed child: a systematic review. Swiss medical weekly, 148(3940).
- Ryu, J. (1985). Effect of maternal caffeine consumption on heart rate and sleep time of breast-fed infants. Developmental pharmacology and therapeutics, 8, 355-363.
- Berlin, C. M., Denson, H. M., Daniel, C. H., & Ward, R. M. (1984). Disposition of dietary caffeine in milk, saliva, and plasma of lactating women. Pediatrics, 73(1), 59-63.
- Hildebrandt, R., & Gundert-Remy, U. (1983). Lack of pharmacological active saliva levels of caffeine in breast-fed infants. Pediatric pharmacology (New York, NY), 3(3-4), 237-244.
- Aranda, J. V., Collinge, J. M., Zinman, R., & Watters, G. (1979). Maturation of caffeine elimination in infancy. Archives of disease in childhood, 54(12), 946–949.
- Santos, I. S., Matijasevich, A., & Domingues, M. R. (2012). Maternal caffeine consumption and infant nighttime waking: prospective cohort study. Pediatrics, 129(5), 860-868.
- Schmidt, B., Roberts, R. S., Davis, P., Doyle, L. W., Barrington, K. J., Ohlsson, A., … & Tin, W. (2006). Caffeine therapy for apnea of prematurity. New England Journal of Medicine, 354(20), 2112-2121.
Oszd meg saját véleményed